OKT 09.: Bakonykúti – Bodajk (2019.10.19.)

Október közepén húztunk ismét túrabakancsot a nagyobbik fiammal, hogy Bakonykúti és Bodajk között folytassuk a bakonyi barangolásunkat. Erre a napra is nyárias, meleg időt jósoltak a meteorológusok, de hajnalban, amikor otthonról indultunk, ennek még semmi jele nem látszott. Bodajkra érkezve is csupán 6°C-ot mutatott az autó hőmérője és sűrű köd borította a tájat. Bodajkról 2 busszal, isztiméri átszállással jutottunk el a túránk kiinduló pontjára, Bakonykútira.

Isztimér, Szent Anna-templom

OKT 09.: Zirc – Csőszpuszta (2019.09.14.)

Szeptember közepén a Zirc – Csőszpuszta (– Jásd) szakasszal folytattam a bakonyi barangolásomat, ezúttal egyedül. Most is korán keltem, hogy a reggel negyed 8-kor Jásdról induló busszal eljuthassak a túrám kiinduló pontjára, Zircre. 8 órakor szálltam le a buszról és indultam el a Rákóczi térről a vasútállomás felé.

A pecsételés után a Köztársaság utcán keresztül hagytam el az ébredező várost és indultam neki a Nagyesztergárra vezető emelkedőnek. Jól is esett egy kis hegymenet, mert a reggeli nap sugarai még nem voltak elég erősek ahhoz, hogy felmelegítsék a levegőt a hűvös hajnal után.

Visszatekintés Zircre

OKT 09.: Csőszpuszta – Bakonykúti (2019.08.19.)

A csobánkai Pilisi Kilátások túra másnapján húztunk újra túrabakancsot a nagyobbik fiammal, hogy végigjárjuk az OKT Csőszpuszta és Bakonykúti közötti részét. Az előző napokhoz hasonlóan erre a napra is kánikulát jósoltak a meteorológusok, ezért próbáltunk reggel korán indulni. Az első kihívás, amivel meg kellett küzdeni, az a logisztika volt. A két település között csak 2-3 átszállásos, 2-3 órás tömegközlekedéses megoldást találtam, ami kockázatos és kényelmetlen lett volna, ráadásul a délelőtti hűvösebb időt a buszon töltöttük volna és a forróságban kellett volna gyalogolnunk. Ezért a közelben lakó szüleimet kértem meg, hogy jöjjenek el értünk Bakonykútira és vigyenek át Csőszpusztára.

Negyed kilenckor szálltunk ki szüleim autójából a tési elágazónál és indultunk el az Alba Regia Barlangkutató Állomás épületéhez, a nap első pecsételőpontjához. Szerencsénk volt, mert a barlangászok is ott voltak a háznál, így az ő egyedi pecsétjükkel is gazdagíthattuk a saját gyűjteményünket. Cserébe mindössze annyi teendőnk volt, hogy minden egyes pecsétért kolompolni kellett a bélyegző mellett található kolomppal.

Fél kilenckor indultunk útnak a széles, többnyire árnyas, enyhén lejtős erdei úton.

Az első méterek Csőszpuszta után