A márciusi hosszú hétvége első napja kellően fagyos volt ahhoz, hogy lelkiismeret-furdalás nélkül induljak túrázni a tavaszi kertimunka helyett. Reggel szikrázó napsütés fogadott a putnoki vasútállomáson. Rövid városnézés után a Szörnyű-völgyi patak mellett sétáltam, ahol szörnyű volt látni a rengeteg szemetet az út szélén. A halastónál kissé megriadtam a rianástól, a Piroska-hegy nyergében pedig leesett az állam a csodálkozástól. A Mohos-tavaknál csak a Kisasszonyok fáját láttam, de Kelemérre éppen időben érkeztem.
Rövid pihenő után Aggtelekről folytattam a sétát. Az út első részét részben külföldön tettem meg, majd a senki földjén keresztül érkeztem meg a Hármashatárhoz. Onnan Zádorfalváig eseménytelen volt az erdei és mezei séta. A kocsmában pecsételtem, majd egy rövid pihenő után átvágtam a gömöri dombokon. Végül kényelmesen átsétáltam Kelemérre, ahol ezúttal még a pecsételésre is jutott időm.
Már csak egy olyan szakasz volt, amelyiken még egy lépést sem tettem meg, a
24. Ősszel is nézegettem a Putnok – Aggtelek távot, de közlekedés miatt
tavaszra terveztem a bejárást, amikor már későn sötétedik. Most viszont úgy
adódott, hogy a fiamnak nem volt kedve korán kelni, így a „szűkös kínálatból”
mégis ezt a szakaszt választottam. Az első ötletem az volt, hogy vasárnap
megyek, mert akkor ugyan nagyon korán kell kelni, de legalább este nem kell
sietni, hogy sötétedés előtt visszaérjek Putnokra. Családi program miatt
viszont a vasárnap nem volt jó, így következett a B-terv. 11 órakor ér fel a
busz Putnokról Aggtelekre, este 6-ig világos van, 31 km, nem lehetetlen.
Lefekvés előtt aztán eszembe jutott egy C-terv...
4:10-kor ellentmondást nem tűrő hangon megszólalt a telefonom. Gyorsan
összekészülődtem, beültem az autóba és útnak indultam Putnok felé. El sem
akartam hinni, hogy végre ismét nem ködben vagy hóesésben autózom az M3-as
autópályán. A gyönyörű kék ég és a szikrázó napsütés miatt még az sem zavart,
hogy a hőmérő folyamatosan -10°C körül egyensúlyozott.
Putnokon leparkoltam a vasútállomás épülete előtt, majd az időjárási
viszonyoknak megfelelően magamra öltöttem néhány réteg ruhát és kiszálltam az
autóból. Az állomáson beütöttem a füzetembe a nap első pecsétjét, majd a
Rákóczi úton elsétáltam a városközpontba. Készítettem néhány fényképet a Fő
téren, majd egészséges izgalommal a testemben elindultam afelé a településrész
felé, amelyről korábban sok rosszat olvastam. Lehet, hogy korán volt, lehet,
hogy hideg volt, de az is lehet, hogy csak túl sok rosszat olvastam korábban
erről a részről, de azon kívül, hogy valóban nagy szegénységről árulkodott sok
ház, semmi negatív tapasztalatom nem volt.
|
|
|
|
A reggeli nap fénye világította meg a putnoki vasútállomás épületét
|
Putnok, Szentháromság-templom
|
Serényi-kastély
|
