A csobánkai Pilisi Kilátások túra másnapján húztunk újra túrabakancsot a nagyobbik fiammal, hogy végigjárjuk az OKT Csőszpuszta és Bakonykúti közötti részét. Az előző napokhoz hasonlóan erre a napra is kánikulát jósoltak a meteorológusok, ezért próbáltunk reggel korán indulni. Az első kihívás, amivel meg kellett küzdeni, az a logisztika volt. A két település között csak 2-3 átszállásos, 2-3 órás tömegközlekedéses megoldást találtam, ami kockázatos és kényelmetlen lett volna, ráadásul a délelőtti hűvösebb időt a buszon töltöttük volna és a forróságban kellett volna gyalogolnunk. Ezért a közelben lakó szüleimet kértem meg, hogy jöjjenek el értünk Bakonykútira és vigyenek át Csőszpusztára.
Negyed kilenckor szálltunk ki szüleim autójából a tési elágazónál és indultunk el az Alba Regia Barlangkutató Állomás épületéhez, a nap első pecsételőpontjához. Szerencsénk volt, mert a barlangászok is ott voltak a háznál, így az ő egyedi pecsétjükkel is gazdagíthattuk a saját gyűjteményünket. Cserébe mindössze annyi teendőnk volt, hogy minden egyes pecsétért kolompolni kellett a bélyegző mellett található kolomppal.
Fél kilenckor indultunk útnak a széles, többnyire árnyas, enyhén lejtős erdei úton.
|
Az első méterek Csőszpuszta után |
|
|
Sokszínű természet 1. |
Sokszínű természet 2. |
(Ha valaki tudja a fényképen látható virágok nevét, akkor kommentben megírhatja nekem. Köszönöm!)
Jól haladtunk, fél óra múlva már a Hamuháznál voltunk, ahol újabb különleges pecséttel, egy KDP lenyomattal gazdagodott a gyűjteményünk.
|
Újrakezdés |
|
Hamuház |
Újabb 10 perc séta után pedig már a Tűzköves-árok természeti csodáiban gyönyörködtünk. Többek között az összenőtt fákban, amelyeket csak otthon vettem észre a fényképen...
|
Tótágas |
|
Tűzköves-árok és az összenőtt fák |
A Tűzköves-árok előtt és után volt egy-egy rövid szakasz, ahol nekem derékig, a fiamnak pedig majdnem vállig ért a gaz, de a kitaposott keskeny ösvényen haladva könnyedén le lehetett küzdeni az akadályokat.
|
Keskeny ösvény a gazban |
|
|
Zöld a kéken (Rózsabogár) |
Lomb helyett |
A gaztenger végén egy aszfaltos útra érkeztünk, amelyen a P jelzés érkezett a Hamuház felől, hogy néhány lépésnyit együtt haladjon a K jelzéssel. A közös szakasz végén a lendület az úton vitt volna tovább, de arra csak a P jelzés folytatta az útját, a K jobbra fordult és a fák között folytatódott. A letérés után 5 perc sétával értük el a Hosszú-kígyósi erdei szentélyt.
|
Az első akadály |
Az ezt követő fél órában nagyon sokat emlegettük a két évvel korábbi
Hernádcéce-Gibárt túránkat. Akkor is és most is nagyon meleg volt és végeláthatatlan kukorica- és napraforgóföld mellett gyalogoltunk tűző napsütésben. Ezen a szakaszon sem volt sok jelzés, de a megérzéseinkre hagyatkozva és egy-két elágazónál a térképre pillantva itt sem okozott nehézséget a helyes utat követni.
|
Végre! (A burok-völgyi letérés) |
Fél óra kényelmes séta következett a Burok-völgy fölötti fenyvesben. Néhány helyen a fák között rá lehetett látni a völgyre, de a fák koronáján kívül mást nem lehetett belőle látni.
|
Elfogyott a festék? |
|
A Burok-völgy ilyenkor is szép |
Az erdőből kiérve még várt ránk egy fél óra séta Bakonykútiig. Sok izgalmas itt már nem történt, próbáltuk szaporázni a lépteinket, hogy minél kevesebbet kelljen a forróságban gyalogolni.
|
|
Ideértünk |
Kapui Ágota: Soha |
Az indulás előtt elolvastam néhány beszámolót erről a szakaszról és kicsit tartottam tőle, hogy több helyen áthatolhatatlan gaztengeren és jelzés nélküli úton kell majd sétálnunk. Szerencsére alaptalan volt a félelmem. Valóban volt néhány hely, ahol térd fölé ért a gaz, vagy nem lehetett egyik jelzést elhagyva a következőt megpillantani, de sehol nem okozott gondot a helyes út megtalálása és egyszer sem tévedtünk el.
A nagy meleg ellenére a túrának minden egyes percét élveztük. Különös érzés volt újra azokon a helyeken járni, ahol gyerekkoromban gyakran megfordultam.
Az OKT barangolásaimról további adatok a
Heyjoe.hu
oldalon találhatók.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése