Miután sikerült megoldást találni a logisztikai nehézségekre, a Keleti-Mecsekben folytattam az RPDDK-t. Először átsétáltam az egyik tetőről a másikra, utána pecséttel és "nyalókával" díszítettem a füzetemet, fényképeztem színes virágokat, majd pedig egy nyugodt, napsütéses réten megebédeltem. A délutánt egy hegy- és egy kilátómászással indítottam, utána pedig a patakparton átsétáltam az egyik bányából a másikba. Miután az utolsó hegyet is magam mögött tudtam és a nap utolsó pecsétjét is beütöttem a füzetembe, az emlékeimmel hadakozva visszasétáltam az autóhoz.
Március 15-én szeles, esős volt az idő, de a hét hátralévő napjaira szép idő
ígérkezett, ezért úgy gondoltam, hogy péntekre kiveszek egy nap szabadságot és
folytatom a RPDDK-t. Ki is néztem, hogy merre menjek és készültem a túrára.
Csütörtökön viszont kiderült, hogy van néhány sürgős tennivaló a kertben,
ezért változtattam a terven: pénteken kertimunka, szombaton túra. Igen ám, de
hétvégén nem ugyanazok a buszok és vonatok közlekednek, mint hétköznap és
természetesen pont azok nem közlekednek, amelyekkel az utazásomat terveztem.
Keresgéltem alternatív közlekedési módokat, de semmi értelmeset nem találtam.
Már majdnem feladtam, amikor eszembe jutott, hogy januárban, amikor megírtam
az
apátvarasdi kalandomat, kaptam egy levelet egy pécsi olvasótól, aki felajánlotta, hogy szívesen
segít a közlekedésben, ha arra járok. „Egy kérdést megér!” – gondoltam
magamban és írtam neki egy levelet. Gyorsan kaptam választ és pénteken
délelőtt már meg is beszéltük, hogy mikor és hol találkozunk másnap reggel.
Szombat reggel negyed nyolckor érkeztem meg Apátvarasdra, ahol a
buszmegállóban már várt rám István. (Köszönöm szépen a segítséget!!!) Átültem
a saját autómból az övébe és már indultunk is Árpádtető felé.
A kalandpark parkolójában az autóból kiszállva hideg, szeles idő fogadott. A
pihenőpadnál elvégeztem a szokásos reggeli teendőket (telefon haza, GPS
indítása), hátamra kaptam a zsákomat és útnak indultam. Egy rövid aszfaltos
szakasz után széles erdei kocsiúton gyalogoltam tovább. Ragyogóan sütött a
nap, de az erős szél miatt nem éreztem a napsugarak melegítő hatását.
|
|
|
| Indulás Árpádtetőről |
Erdei kocsiúton |
Sütött a nap, de a hideg szél miatt nem volt melegem |
