Beköszöntött az ősz... Az időjáráson ez egyelőre nem látszott, napközben még
30°C közelébe kúszott a hőmérő higanyszála, de reggel már sötétben kellett
otthonról elindulni...
Szombat reggel negyed 5-kor csörgött az ébresztőóra. Gyorsan kimostam az álmot
a szememből, összeszedtem az előző este összekészített felszerelésemet és már
indultam is Felsőtold felé. Mogyoród környékén autóztam, amikor
kivilágosodott. Negyed 7-kor értem Felsőtoldra, az autóval leparkoltam a Szent
Imre-kápolna mellett, majd átsétáltam a buszmegállóba.
Amikor aggódni kezdtem volna, hogy rosszul néztem meg a menetrendet és mégsem
közlekedik az a napi egyetlen járat, amivel átszállás nélkül juthatok el
Cserhátsurányba, akkor végre megérkezett a busz. Sok cserháti buszjárathoz
hasonlóan ez is megfordult a faluban és indult vissza Alsótold felé, hogy fél
óra zötykölődés árán eljuttasson túrám kiindulópontjára.
7 órakor szálltam le a buszról Cserhátsurány központjában, elindítottam a
GPS-t és útnak indultam. Ezúttal a Petőfi utcában, az OKT táblánál
pecsételtem, majd sétáltam tovább az enyhén emelkedő aszfaltos úton.
|
|
|
|
Az első lépések: Cserhátsurány, Petőfi út
|
Banánliget
|
A falu szélső házai mellett
|
A falu utolsó házait elhagyva három békésen legelésző őzet pillantottam meg a
szántóföl szélén.
|
|
Békésen legelésző őzek
|
A feszület előtt balra kanyarodtam, majd néhány méterrel később jobbra
indultam a szántóföld és az erdő határán futó keréknyomokon. A dombtetőre
felérve a fák között folytatódott az út.
|
|
|
Útelágazás
|
A völgyben Cserhátsurány, a háttérben a Cserhát dombjai
|
Felmásztam a Hegyes-hegyre, majd közel egy órás erdei séta után érezhetően
közeledtem Nógrádsipekhez. Az erdőből kiérve ugyanis olyan erős cefreszag
csapta meg az orromat, mintha egy szeszfőzdéhez érkeztem volna. Kiderült, hogy
nem sokkal korábban egy cefrét szállító traktor járt arra és végigfolyatta az
„illatos levet” az úton.
|
|
|
|
Szilvágy
|
Mélyút
|
Felfelé a Hegyes-hegyre
|
|
|
A Hegyes-hegy nyergében
|
|
|
Panoráma
|
|
|
|
|
Lefelé a Hegyes-hegyről
|
Frissen egyengetett dózerút
|
Még mindig lefelé
|
|
|
|
|
Mobil útjelző
|
Vajon mikor festették?
|
Ennél egy kicsit gyorsabban haladtam
|
|
|
|
Nógrádsipek felé közeledve
|
A kanyar után már feltűntek a falu szélső épületei
|
Nógrádsipekre érkezve egy apró termetű, barátságtalannak tűnő, hangosan ugató
kutya fogadott. Egész közel jött hozzám, de végül jobb belátásra tért és
mindketten mentünk tovább a magunk útján.
|
|
|
Komló
|
Megérkeztem Nógrádsipekre
|
Az élelmiszerboltban pecsételtem, majd az igazolófüzet után a
fényképezőgépemen is megörökítettem a bolt mögött található Balás-kúria
épületét.
|
|
Balás-kúria
|
Lefelé ballagtam a Dózsa György utcán, amikor egy hajlott hátú idős néni jött
velem szembe. Köszöntem neki, mire ő nemcsak visszaköszönt, hanem még jó utat
is kívánt. Később is találkoztam még néhány biciklissel és gyalogossal a
faluban, mindenkin azt éreztem, hogy nem idegenként tekint a magamfajta
túrázókra, hanem kifejezetten örül nekünk. Nagyon jó érzés volt...
A települést elhagyva továbbra is egy széles kocsiúton gyalogolhattam.
Megkerültem a Csóka-hegyet, majd körülbelül egy órás séta végén értem fel a
Remete-hegyi-nyeregbe.
|
|
|
|
Egyedi helységnévtábla
|
Továbbra is széles kocsiúton vitt a jelzés
|
Szerencsére ez volt a legnagyobb dagonya ezen a napon
|
|
|
|
|
Kocsiút a Csóka-hegy és a Remete-hegy között
|
Újabb mobil útjelző
|
Onnan tettem egy rövid kitérőt a Dobogó-tetőn álló geodéziai toronyhoz. Ez egy
ugyanolyan torony, mint a Naszály tetején található, csak erre nem szabad
felmenni. Így, habár a térkép kilátópontnak jelöli a helyet, innen semmit nem
lehetett látni.
|
|
|
|
A Dobogó-hegy és a "kilátó"
|
Kicsit csalódottam visszaballagtam a nyeregbe és megkezdtem az ereszkedést
Hollókő felé. A Sósi-erdőben több fa is rádőlt az útra, volt, amelyiken át
lehetett mászni, de volt olyan is, amelyiket csak kikerülni lehetett. Legalább
volt egy kis változatosság...
|
|
|
Útakadályok a Sósi-erdőben
|
Egy helyen a fák levelei között egy pillanatra feltűnt a hollókői vár. Valaki
még egy követ is tett az út szélére, hogy arra felállva jobban lehessen látni.
De nem volt igazi a kilátás, nem voltam elég magas ahhoz, hogy átlássak a fák
koronája felett. Ezért sajnos a fénykép sem sikerült...
Amikor azon kezdtem gondolkozni, hogy ma vajon egész végig keréknyomokon
visz-e az út, akkor egy ösvény váltotta a kocsiutat.
|
|
|
| Ösvény váltotta a kocsiutat |
Szederültetvény |
Gomba az út közepén |
Hollókő határába érkezve egy legelésző tehéncsorda mellett kellett felkaptatni
az újabb emelkedőn, hogy aztán az erdei játszótér kerítése mellett megérkezzek
a vár lábánál csordogáló Hollókői-patakhoz.
|
| Látkép a dombtetőről |
|
|
|
| Felfelé a Gyertyánoshoz |
Lefelé a kerítés mellett |
A Hollókői-patak hídja |
Itt egy újabb rövid hegymászás várt rám, hogy a túloldalon leereszkedhessek a
faluba.
|
|
|
| Újabb emelkedő, fel a várdombra |
A vár |
Még néhány lépés az erdőben, mielőtt beértem a faluba |
A szombat déli időpont ellenére csak néhány ember sétálgatott az utcákon.
Pecsételtem a Látogatóközpont kerítésénél, majd felkaptattam a szomszédos
étterem melletti lépcsőn és indultam tovább.
|
|
|
| Hollókői utcakép szombat délben, vírusjárvány idején |
A parkolótól a várhoz vezető köves úton kicsit több emberrel találkoztam, mint
a falu utcáin, de tömeg ott sem volt. Mivel néhány évvel ezelőtt a családdal
együtt már voltunk a várban, így azt most kihagytam, de azért felmásztam a
mellette lévő dombtetőre, ahonnan szép kilátás nyílt a cserháti dombokra.
|
|
| A parkolótól a várhoz vezető út |
A vár, ezúttal a keleti oldalról fényképezve |
|
| Panoráma a vár melletti dombtetőről |
Visszamentem a murvás útra, majd a keréknyomokon elindultam felfelé a Szár-hegyre a néhány hónappal korábban kijelölt új útvonalon.
|
| El sem lehetett tévedni |
Egyre feljebb emelkedve a keréknyomokat egy keskeny ösvény váltotta fel.
A hegy tetejéhez közeledve néhány
helyen le lehetett látni a Szekerce-patak völgyébe, ahol korábban a K jelzés
is futott.
A Szár-hegy alján egy bekerített területet kellett megkerülni, majd körülbelül
300 méteren át az árnyékos erdei kocsiúton folytatódott az enyhe lejtő.
|
|
| Ösvény a kerítés mellett |
Kényelmes kocsiút a Szár-hegyről lefelé |
Az erdőből kiérve meredekebb és sziklásabb lett az út, de a völgyben már
megpillantottam Felsőtold házait.
|
|
|
| Alsótold |
Még egy rövid meredek lejtő a cél előtt |
Utolsó méterek |
Az
egy hónappal korábbi túrához hasonlóan ezúttal is Zsunyi-patak táblájánál
készítettem el az igazolófényképet. Onnan már csak 200 métert kellett megtenni
a
K4 jelzésen, hogy visszaérjek a Szent Imre-kápolnához, ahol reggel az autót
hagytam.
 |
 |
| Erre jártam (forrás: OSM, saját GPX fájl alapján) |
Ezeket a szakaszokat teljesítettem eddig (forrás: GPX Viewer, saját GPX fájlok felhasználásával) |
Az OKT barangolásaimról további adatok a
Heyjoe.hu
oldalon találhatók.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése