A nyári szabadságom első napján szerettem volna folytatni a KDP bejárását. Egész héten az időjárás előrejelzéseket figyeltem, mert az ország felett kialakult hőkupola miatt sorra dőltek meg a melegrekordok, szinte elviselhetetlen volt a forróság. Hétvégére azonban enyhülést jósoltak a meteorológusok, így bíztam benne, hogy ha elég korán útnak indulok, akkor elviselhető lesz a hőmérséklet. Emiatt döntöttem úgy, hogy az autót nem Várpalotán, a végállomáson hagyom, hanem Székesfehérváron. Onnan ugyanis már fél nyolcra el tudok jutni Gúttamásira, ahol május elején befejeztem a túrát, Várpalotáról viszont csak fél 10-re értem volna oda.
Ezúttal is 5 órakor indultam otthonról és nem sokkal negyed 7 után érkeztem
meg a koronázó városba, ahol a buszmegállótól néhány percnyi sétára található
parkolóban állítottam le az autót. Kényelmesen összekészülődtem, majd a
bevásárlóközpont gyalogoshídján át elballagtam a buszpályaudvarhoz.
Középiskolás és egyetemista koromban többször indultam innen hazafelé, de az
azóta eltelt 30 év alatt alaposan megváltozott a hely, szerencsére előnyére… A
busz menetrend szerint indult és 40 perces utazás végén érkeztem meg vele
Gúttamásiba. Végigvettem a szokásos indulás előtti teendőket, majd hátamra
kaptam a zsákomat és elindultam.
|
| Útnak indultam Gúttamásiból |
