OKT 19.: Cserhátsurány – Felsőtold (2020.09.05.)

Beköszöntött az ősz... Az időjáráson ez egyelőre nem látszott, napközben még 30°C közelébe kúszott a hőmérő higanyszála, de reggel már sötétben kellett otthonról elindulni...

Szombat reggel negyed 5-kor csörgött az ébresztőóra. Gyorsan kimostam az álmot a szememből, összeszedtem az előző este összekészített felszerelésemet és már indultam is Felsőtold felé. Mogyoród környékén autóztam, amikor kivilágosodott. Negyed 7-kor értem Felsőtoldra, az autóval leparkoltam a Szent Imre-kápolna mellett, majd átsétáltam a buszmegállóba.

Amikor aggódni kezdtem volna, hogy rosszul néztem meg a menetrendet és mégsem közlekedik az a napi egyetlen járat, amivel átszállás nélkül juthatok el Cserhátsurányba, akkor végre megérkezett a busz. Sok cserháti buszjárathoz hasonlóan ez is megfordult a faluban és indult vissza Alsótold felé, hogy fél óra zötykölődés árán eljuttasson túrám kiindulópontjára.

7 órakor szálltam le a buszról Cserhátsurány központjában, elindítottam a GPS-t és útnak indultam. Ezúttal a Petőfi utcában, az OKT táblánál pecsételtem, majd sétáltam tovább az enyhén emelkedő aszfaltos úton. 

Az első lépések: Cserhátsurány, Petőfi út

Banánliget

A falu szélső házai mellett

OKT 18.: Ősagárd – Szendehely (2020.08.20.)

A Tepke meghódítása után az augusztusi hosszú hétvége első napján egy újabb hegytetőt, a Naszályt vettük célba. Eredetileg Szendehely felől szerettünk volna felmászni, de a tömegközlekedési lehetőségek miatt végül Ősagárd felől indultunk neki.

Reggel Szendehelyen hagytuk az autót, onnan buszoztunk át a fiaimmal Ősagárdig. 8 órakor pecsételtünk az evangélikus templomnál, majd útnak indultunk a Rákóczi utcán. A Szabadság utca elején sétálva megállapítottuk, hogy itt sem kolbászból van a kerítés...

Reggeli kihalt utca Ősagárdon

Itt sem kolbászból, hanem nadrágból és sílécből van a kerítés